CSAVAROZÁSTECHNOLÓGIA
A modern csavarozástechnológia nemcsak növeli a hatékonyságot, hanem optimalizálja a minőségi folyamatokat és csökkenti a költségeket. De milyen területeken alkalmazás a csavarozástechnológiát? Milyen modern csavarozási eljárások léteznek tulajdonképpen? Itt mindent elmagyarázunk.
A modern csavarozástechnológiát éppúgy alkalmazzák az elektromos, fa- és repülőgépiparban, mint az e-mobilitás ágazatában, a gépgyártásban, a távközlésben, valamint a háztartási és orvosi berendezésekben. A WEBER számára azonban az autóipar és a karosszériagyártás a legnagyobb alkalmazási terület.
https://www.weber-online.com/hu/schraubtechnik-fuer-automotive-und-karosseriebau-hu/
Az autóiparban, különösen a karosszériagyártás esetében az egyes alkatrészek legmagasabb szintű biztonsága és tartós kötése, illetve oldása áll a középpontban. Itt professzionális csavarozástechnológiára van szükség, mert rendkívül szigorú biztonsági követelményeknek kell megfelelni. A szükséges kötőelemeknek könnyűnek, szilárdnak és ugyanakkor költségtakarékosnak is kell lenniük.
A múltban mindenki a hegesztésre esküdött. A modern vállalatoknál azonban ez már más. Professzionális körökben manapság az automatizált csavarozástechnológiát alkalmazzák, mert rendkívül rugalmas, nagyon biztonságos, a hibaaránya pedig a nullához közelít. Ráadásul a termékek az életciklusuk végén könnyebben szétszerelhetők és újrahasznosíthatók. De hogyan is működik ez az egész? Tanácsadónkból megtudhatja.
Michael Steidl
Termékmenedzsment vezető
Folyamatbiztos összeszerelés: ez a modern csavarozástechnológia alapvető lényege. Az ipari ügyfelek a kötőelemek legmagasabb minőségű feldolgozását várják el drága termékeikhez. A legszigorúbb minőségi szabványoknak és az optimalizált ciklusidőknek köszönhetően a csavarozástechnológia biztosítja az egyes alkatrészek alapos, biztonságos és gyors csavaros csatlakoztatását. A tesztparaméterek előre garantálják a visszahívások elkerülését.
A csavaros csatlakozás legfontosabb célja két vagy több alkatrész összekapcsolása, méghozzá a megfelelő módon: végső soron egyetlen alkatrészként kell viselkedniük. Az ehhez szükséges szorító-, illetve előfeszítő erőt pontosan és reprodukálható módon kell létrehozni. A különböző csavarkötések különböző előfeszítő erőket igényelnek. Ezeket előre meg kell határozni, hogy a csavarozástechnológia minden paramétere helyes legyen. A cél az, hogy a lehető legpontosabban érjük el a kiszámított előfeszítő erőt, mert a pontos munka anyag- és ezáltal költségcsökkentést is jelent.
Rudolf, 1992
Ezen a ponton áttekintést adunk a 4 leggyakoribb csavarozási eljárásról:
A mélységbe történő csavarozásnál – például facsavarok esetében – síkba süllyesztjük a csavarfejet.
A mélységbe történő csavarozás csavargörbéjének ábrázolása
Rudolf, 1992
A nyomatékvezérelt csavarozás célja, hogy a nyúláshatár alatti előfeszítő erővel húzzuk meg a csavart. Ebben az esetben a csavart addig kell meghúzni, amíg el nem éri az előre beállított nyomatékot. Ezután a csavarorsó lekapcsol. A legtöbb ügyfélalkalmazás esetében a nyomatékvezérelt csavarozási változattal dolgozunk.
Ábra: a nyomatékvezérelt csavarozás csavargörbéje
Rudolf, 1992
A forgásszögvezérelt csavarozás esetében célirányosan a plasztikus tartományig húzzuk meg a csavart. A csavarozás a csavar meghúzásával kezdődik, és az előre definiált küszöbérték (M) eléréséig tart. Innen kezdődik a szögmérés. A csavarorsó az előre meghatározott forgásszög elérésekor lekapcsol.
A forgásszögvezérelt csavarozás szögének kiszámításakor minden – akár szélsőséges – hőmérséklet-ingadozást és kopási jelenséget előre be kell kalkulálni.
Ábra: a forgásszögvezérelt csavarozás csavargörbéje
Rudolf, 1992
Az úgynevezett gradiens eljárás célja, hogy röviddel a folyásáshatár elérése előttig húzzuk meg a csavart. Itt a lekapcsolást a gradiens leesése, nem pedig a nyomaték vagy a forgásszög elérése váltja ki. A vezérlés folyamatosan kiszámítja a gradienst a forgatónyomaték szögenkénti növekedéséből. Amint a gradiens előre meghatározott százalékkal a maximum alá csökkent, a csavarozási folyamat befejeződik.
Ez a csavarozási eljárás még nagyon új, és csak nagy teljesítményű, milliszekundumos tartományban reagálni képes csavarozó folyamatvezérlésekkel lehetett kifejleszteni.
Ennek az eljárásnak az előnye a röviddel a folyáshatár elérése előtti nagyon pontos lekapcsolás. Ebben az esetben a menet súrlódása a lehető legnagyobb mértékben csökken.
Hátránya, hogy az alkalmazott csavarozás típusától függően a lekapcsolási nyomaték nagy szórást mutat. Ez gyakran problémát jelent a hagyományos minőségbiztosítás számára.
Ábra: a gradiens eljárás csavargörbéje
Rudolf, 1992
A legmegfelelőbb csavarozási eljárás kiválasztása elengedhetetlen a csavarozási eredmény szempontjából. Folyamatosan dolgozunk a folyamatminőség javításán, és szakértő tanácsadással nyújtunk segítséget a csavarozástechnológia témakörével kapcsolatos minden kérdésben.
Egy kézi csavarozót csupán egy személy működtethet manuálisan. A kézi csavarozókat akkor használják, ha a csavarkötést rugalmasan kell kialakítani, és az összecsavarozandó elemek száma évi 20 000 – 50 000 darab.
A különböző kézi csavarozókkal kapcsolatban itt talál további információkat: https://www.weber-online.com/hu/kezi-csavarozo/
A helyhez kötött csavarozók nem manuális változata esetén a csavarozóegység vagy a csavarorsó egy robothoz kapcsolódik. A helyhez kötött csavarozókat nagy darabszámok (> 50 000 kötőelem/év) és gyors ciklusú egységek esetében használják. A kézi csavarozókkal ellentétben ezek megbízhatóbbak a folyamat szempontjából: a csavarozási mélység felügyeleti funkcióval pontosan kiszámítható, hogy a csavarhúzó milyen mélyre csavarozott. Így elkerülhető a csavarok ferde behelyezése.
Nézze meg helyhez kötött csavarozóinkat: https://www.weber-online.com/hu/stacionarius-csavarozok/
Az automatizált csavarozástechnológia számos területén vannak olyan csavarozási helyek, amelyek nagyon nehezen hozzáférhetők. Itt vákuumos csavarozástechnológiát alkalmaznak. Ebben az esetben a csavar szívócsövön keresztül érkezik. Ebben a szívócsőben vákuum keletkezik. A csavarozási feladathoz igazított szívócsővel ellátott csavarozógarnitúra megbízható módon gondoskodik arról, hogy a kötőelem pontosan a megfelelő helyre kerüljön, még akkor is, ha nehéz hozzáférni.
A lengőkar fontos funkcionális eleme a csavarozástechnológiának. A lengőkarba a csavarfej irányában egy csavar kerül befúvásra. A csavarozó oldalra irányítja a lengőkart a megfelelő pozícióba. A következő pedig csavar pedig már az első becsavarozása során megérkezik a lengőkarba. Amint megtörtént a csavar elhelyezése becsavarozása, a lengőkar kiold. Így visszatérhet a kiindulási helyzetébe, és a folyamat újraindulhat.
A lengőkar tehát rendkívül időtakarékos eleme a modern csavarozástechnológiának
Az iparban jelenleg uralkodó követelmények miatt az EC-szervomotor terjedt el a modern csavarozástechnológiában. Tartósság és pontosság szempontjából ez a legjobb megoldás a jelenlegi hajtástechnológiák közül.
Rudolf, 1992: Rudolf, H.: Schraubtechnik. Grundlagen, Schraubsysteme, Anziehverfahren. Die Bibliothek der Technik. Landberg: Verlag moderne Industrie 1992.
Van még kérdése? Írjon nekünk.
Vagy itt megtalálhatja kapcsolattartóját.
